Gyermekvédelmi Internet-kerekasztal

A Gyermekvédelmi Internet-kerekasztal, felismerve a társadalom felelősségét a kiskorúak jogainak – így elsősorban egészséges és biztonságos személyiségfejlődésük – érvényesítése tekintetében, továbbá a médiaműveltségük és a médiatudatosságuk fejlesztése érdekében, az alábbi ajánlást fogalmazza meg.

1
A Gyermekvédelmi Internet-kerekasztal ajánlása
a kiskorúakra káros internetes tartalmak
és szolgáltatások esetén alkalmazandó
figyelemfelhívó jelzésekre és szűrőszoftverekre
vonatkozóan
A Gyermekvédelmi Internet-kerekasztal (a továbbiakban: Kerekasztal), felismerve a társadalom
felelősségét a kiskorúak jogainak – így elsősorban egészséges és biztonságos
személyiségfejlődésük – érvényesítése tekintetében, továbbá a médiaműveltségük és a
médiatudatosságuk fejlesztése érdekében, az alábbi ajánlást fogalmazza meg.

1. Az ajánlás célja, jogi kötőereje
Jelen ajánlás elsődleges célja, hogy a vonatkozó jogi szabályozásban foglaltak maradéktalan
megvalósulása érdekében az érintett szolgáltatókat orientálja és önkéntes jogkövetésüket
elősegítse.
Az ajánlás kiadására az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban:
Eht.) 149/A. § (2) bekezdése jogosítja fel a Kerekasztalt. Az ajánlás nem minősül
jogszabálynak, kötelező erővel nem rendelkezik, ugyanakkor a Kerekasztal tevékenysége,
eljárása során az abban foglaltakat figyelembe veszi. Az ajánlás a Kerekasztal tevékenysége,
eljárása, illetve a szolgáltatók önkéntes jogkövetése tekintetében orientáló szerepet tölt be,
iránymutatásul szolgál a jogszabályban foglaltak hatékony érvényesülése érdekében.
2. Fogalommeghatározások
A. Elektronikus hírközlési szolgáltatás: olyan, más részére általában ellenszolgáltatásért
végzett szolgáltatás, amely teljesen vagy nagyrészt jeleknek elektronikus hírközlő
hálózatokon történő átviteléből, és ahol ez értelmezhető, irányításából áll, de nem foglalja
magában az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások
felhasználásával továbbított tartalmat szolgáltató vagy ilyen tartalom felett szerkesztői
ellenőrzést gyakorló szolgáltatásokat, valamint nem foglalja magában az információs
társadalommal összefüggő, más jogszabályokban meghatározott szolgáltatásokat,
amelyek nem elsősorban az elektronikus hírközlő hálózatokon történő jeltovábbításból
állnak.
B. Elektronikus hírközlési szolgáltató: elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője, valamint
elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó természetes, illetőleg jogi személy.
C. Elektronikus kereskedelmi szolgáltatás: olyan információs társadalommal összefüggő
szolgáltatás, amelynek célja valamely birtokba vehető forgalomképes ingó dolog –
ideértve a pénzt és az értékpapírt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti
erőket –, szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog üzletszerű értékesítése, beszerzése,
cseréje vagy más módon történő igénybevétele.
D. Elektronikus kereskedelmi szolgáltató: az elektronikus kereskedelmi szolgáltatást nyújtó
természetes vagy jogi személy.
E. Hatóság: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság.
F. Információs társadalommal összefüggő szolgáltatás: elektronikus úton, távollevők
részére, rendszerint ellenszolgáltatás fejében nyújtott szolgáltatás, amelyhez a
szolgáltatás igénybe vevője egyedileg fér hozzá.
2
G. Internet-hozzáférés szolgáltatás: olyan elektronikus hírközlési szolgáltatás, amely során a
szolgáltató IP-cím hozzárendelésével biztosítja az IP-alapú adatátvitelt az előfizetői
hozzáférési pont, valamint az internet legalább egy belföldi és egy nemzetközi nyilvános
adatkicserélő központja között.
H. Internet-hozzáférés szolgáltatást nyújtó szolgáltató: internet-hozzáférés szolgáltatás
nyújtója.
I. Médiatartalom: valamennyi médiaszolgáltatás során, valamint sajtótermék által kínált
tartalom.
J. Médiatartalom-szolgáltató: a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető
szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 1. § 2. pontja szerinti
médiaszolgáltató, illetve bármely médiatartalom szolgáltatója.
K. Metatag: a honlap HTML-kódjában található, az oldal tartalmát leíró kifejezések.
L. Tartalomszolgáltató: olyan természetes vagy jogi személy, amely információs
társadalommal összefüggő szolgáltatás keretében bármilyen – az Smtv. 1. § 7. pontja
szerinti médiatartalomnak nem minősülő – hangokból álló tartalmat, hangos vagy néma
mozgóképeket, állóképeket, szöveges információt, számítógépes grafikát, multimédiás
vagy numerikus információt tesz közzé.
M. Szűrőszoftver: az Eht. 149/A. § (1) alapján az internet-hozzáférés szolgáltatást nyújtó
szolgáltató által kötelezően nyújtandó, a szolgáltató internetes honlapjáról ingyenesen
letölthető és használható, a kiskorúak védelmét lehetővé tevő, magyar nyelvű, könnyen
telepíthető és használható szoftver.

3. A szűrőszoftverek biztosítására és a kiskorúakra káros,
médiatartalomnak nem minősülő tartalmak esetén a figyelem felhívására
szolgáló jelzések elhelyezésére vonatkozó törvényi szabályozás

Az Országgyűlés 2013 decemberében fogadta el az egyes törvényeknek a gyermekek
védelme érdekében történő módosításáról szóló 2013. évi CCXLV. törvényt (a továbbiakban:
Internetes Gyermekvédelmi Törvény), amely a kiskorúakra az interneten leselkedő
veszélyekkel szembeni hatékony fellépést igyekszik megteremteni az alábbiak szerint.
- Az Internetes Gyermekvédelmi Törvény módosította az Eht.-t, amely szerint az internethozzáférés
szolgáltatást nyújtó szolgáltatók 2014. július 1-jétől kötelesek valamely, a
kiskorúak védelmét lehetővé tevő, magyar nyelvű, könnyen telepíthető és használható
szoftver (gyermekvédelmi szűrőszoftver) internetes honlapjukról való ingyenes
letölthetőségét és ezt követően annak ingyenes használhatóságát biztosítani.
- Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal
összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (a
továbbiakban: Eker. tv.) vonatkozó rendelkezései szerint az információs társadalommal
összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltató által közzétett – médiatartalomnak nem
minősülő – olyan információ, amely súlyosan károsíthatja a kiskorúak szellemi, lelki,
erkölcsi vagy fizikai fejlődését, különösen azáltal, hogy meghatározó eleme az erőszak,
illetve a szexualitás közvetlen, naturális ábrázolása, kizárólag:
o az információt tartalmazó aloldalon, az információ megjelenítése előtt közzétett
figyelmeztető jelzéssel, továbbá
o az aloldal forráskódjában szereplő, a tartalom kategóriájára, és
o a gyermekvédelmi szűrőszoftverek által felismerhető azonosítókkal tehető közzé.
- Az Internetes Gyermekvédelmi Törvény emellett életre hívta a Kerekasztalt mint a
Hatóság elnökének − az elektronikus kereskedelmi szolgáltatás és az elektronikus
hírközlési szolgáltatás útján hozzáférhető médiatartalmak, információk tekintetében − a
kiskorúak egészséges fejlődését biztosító jogszabályi előírások elfogadását és
hatályosulását elősegítő javaslattevő, véleményező, tanácsadó testületét.
- Az Eht. módosítására vonatkozó rendelkezések alapján a Kerekasztal az internethozzáférés
szolgáltatást nyújtó szolgáltatók számára kidolgozott és közzétett ajánlásokkal
3
segíti elő a gyermekvédelmi szűrőszoftverek fejlesztését vagy kiválasztását, ösztönzi a
szolgáltatókat az összehangolt szűrőszoftver-politika kialakítására, és e tevékenységük
körében támogatja az önszabályozó jellegű együttműködésüket. A Kerekasztal kötelező
erővel nem bíró, a médiatartalom-szolgáltatók, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatók
és az elektronikus hírközlési szolgáltatók jogkövető magatartását elősegítő ajánlások,
állásfoglalások kiadására jogosult. A Kerekasztal feladata továbbá a kiskorúak és szüleik
médiatudatosságát növelő intézkedések kezdeményezése.
4. A kiskorúakra káros tartalmak esetén alkalmazandó figyelemfelhívó
jelzésekre és szűrőszoftverekre vonatkozó ajánlás kialakításának elvei

Jelen ajánlás a kiskorúak káros tartalmakhoz való hozzáférés megakadályozását biztosító
technikai megoldásokkal, illetve az azokat érintő kommunikációs kérdésekkel foglalkozik.

Az internet mára a gyermekek életének szerves részévé vált. Legtöbbjük saját okostelefon,
táblagép, PC, notebook segítségével szörfözik a neten, videojátékokkal játszik, a közösségi
oldalakon kapcsolatot tart barátaival, illetve új ismeretségeket köt. A felmérések szerint az
okostelefonok aránya a gyermekek körében már 80 százalék fölé emelkedett, és a „teljes
értékű internetezésre” alkalmas táblagépeket is egyre több gyerek használja. A
mobileszközök megjelenésével az internetezési szokásokban is jelentős változások
következtek be. Míg korábban a gyerekek a család PC-jén, a szülői felügyelet nagyobb
valószínűsége mellett interneteztek, addig a notebookok, okostelefonok, táblagépek
megjelenésével már a saját szobájukban, de legalábbis a család többi tagjától elszeparáltan,
különösebb felügyelet nélkül, a család WiFi-s routerén vagy saját mobilinternethozzáférésükön
vehetik igénybe az interneten elérhető különféle szolgáltatásokat,
alkalmazásokat.
A kiskorúak interneten folytatott tevékenységei közül kiemelkedő fontosságú a közösségi
oldalak látogatása, az ezek által nyújtott szolgáltatások igénybevétele. A rendelkezésre álló
adatok szerint Magyarországon a 9-16 éves gyermekek több mint kétharmada rendelkezik
legalább egy közösségi oldalon saját profillal. Az interneten számos veszély (pornográfia,
személyes adatokkal visszaélés, zaklatás stb.) leselkedik a kiskorúakra, melyekkel szemben
megfelelő védelmi mechanizmusokat kell kialakítani. A gyermekek bevallása szerint csaknem
negyedük került már kapcsolatba az interneten olyan személlyel, akit korábban nem ismert,
és közel harmaduk számolt már be arról, hogy személyesen is találkoztak az interneten
megismert személlyel.
Az internet rendkívül gyors terjedését nem tudta megfelelő ütemben követni az internetes
kultúra, a digitális írástudás, a médiatudatosság fejlődése vagy éppen azok a technikai
eszközök, amelyek megfelelő védelmet tudnának biztosítani a kiskorúak számára a káros
tartalmakkal szemben. A Kerekasztal a jogszabály adta lehetőségével élve – a jelen, illetve a
jövőbeni – ajánlásaival igyekszik megteremteni annak feltételeit, hogy a kiskorúak minél
nagyobb védelmet élvezzenek az interneten végzett tevékenységeik során.
Tekintettel arra, hogy a fogyatékossággal élő kiskorúak és szüleik, gondviselőik is egyre
nagyobb számban veszik igénybe az internet nyújtotta lehetőségeket, a Kerekasztal az
ajánlások kialakításakor kiemelt figyelmet fordít az akadálymentesítésre, azaz az internethozzáférés
szolgáltatás és az azon keresztül elérhető szolgáltatások, tartalmak minél
szélesebb körű elérhetőségére. (Így a Kerekasztal – többek között – támogatja a látássérültek
számára „hangos monitorok”, illetve az értelmi akadályozottsággal élők hozzáférését
elősegítendő egyszerű és érthető szövegmagyarázatok, piktogramok alkalmazását.)
4
4.1. Az internet-hozzáférés szolgáltatók és tartalomszolgáltatók aktívabb
szerepvállalására van szükség
Több európai uniós tagállam (Németország, Egyesült Királyság, Franciaország és
Ausztria) példáján keresztül megállapítható, hogy az egyes országok szabályozásától,
illetve központi szabályozás hiányában az alkalmazott gyakorlattól függetlenül széles
körben állnak a felhasználók rendelkezésére ingyenes gyermekvédelmi
szűrőszoftverek. Szinte valamennyi operációs rendszerhez és eszközhöz elérhetőek
ilyen megoldások.
A hazai internet-hozzáférés szolgáltatások kapcsán ugyanakkor látható, hogy csak
néhány szolgáltató kínál ügyfelei számára gyermekzár-megoldásként szűrőszoftvert,
és ezeket a megoldásokat is csak az előfizetők egy része tudja ingyenesen igénybe
venni.
Az internet-hozzáférést nyújtó szolgáltatók kiemelkedő szerepet tölthetnek be a
gyermekvédelmi megoldások terjesztésében, mivel egyrészt ők jutnak el legszélesebb
körben az internetet használó szülőkhöz és gyermekeikhez, másrészt megfelelő
technikai megoldásokkal tudják segíteni őket a káros tartalmak elérésének
korlátozásában. Az internet-hozzáférést nyújtó szolgáltatók mellett fontos szerep
hárul a tartalomszolgáltatókra is, akik a kiskorúakra káros tartalmak megjelölésével
segíthetik elő a szűrőszoftverek hatékony működését, felhívva egyúttal a szülők
figyelmét a tartalom kiskorúkra nézve veszélyes jellegére. A technikai megoldások
biztosítása mellett kiemelkedő fontosságú a szülők és a gondviselők tájékoztatása is,
ezért az alábbiakban megfogalmazott ajánlások a technikai megoldásokon
(figyelemfelhívások, szűrőszoftverek) túl az érintett felnőttek figyelmének felhívására,
médiatudatosságuk növelésére is irányulnak.
4.2. A felnőttek, szülők, gondviselők aktívabb szerepvállalása és megfelelő
tájékoztatása döntő fontosságú
A kutatások azt mutatják, hogy a gyermeket nevelő és internetet használó
családtaggal is rendelkező háztartásokban folyamatosan nő az internetes
gyermekvédelmi megoldások ismertsége. Míg 2012 végén e háztartások 69
százalékában hallottak gyermekvédelmi szűrőszoftverről, addig 2013 végére e
megoldások már az érintett háztartások 80 százalékában voltak ismertek.
Ugyanakkor a megoldások széleskörű ismertsége ellenére még kevéssé elterjedt a
szűrőprogramok használata, 2013-ban csupán minden nyolcadik-tizedik szülő
alkalmazott szűrőszoftvert.
Tekintettel arra, hogy a szűrőszoftverek használata még kevéssé elterjedt, jelen
dokumentumban a szolgáltatók számára a Kerekasztal olyan ajánlásokat fogalmaz
meg, amelyek hatására a szülők várhatóan egyre nagyobb számban használják majd
a szűrőmegoldásokat. Használatuk szélesebb körben történő elterjedéséhez
szükséges, hogy a szülők felismerjék a gyermeküket védő megoldások használatának
fontosságát, továbbá, hogy egyszerűen megtanulják e könnyen és ingyenesen
elérhető megoldások alkalmazását. Ennek érdekében szükséges a rendelkezésre álló
eszközökkel felhívni a felnőttek figyelmét a kiskorúakra káros tartalmak veszélyeire
és a szűrőszoftver megoldások használatának módjára, az általuk nyújtott
lehetőségek előnyeire.
5
4.3. A kiskorúak médiatudatosságának folyamatos növelése elengedhetetlen
A szülők és gondviselők médiatudatosságának fejlesztése mellett legalább annyira
fontos, hogy a kiskorúak tisztában legyenek azzal, hogy milyen veszélyek leselkednek
rájuk az interneten, és hogyan ismerhetik fel, illetve háríthatják el a számukra káros
behatásokat. A kiskorúak médiatudatosságának növelése történhet közvetlenül, a
gyermekeknek szóló tudatosító kampányok vagy az iskolai oktatás segítségével, vagy
közvetve, a szülőkön, gondviselőkön keresztül.
Jelen ajánlás a technikai megoldásokra, illetve az azokkal kapcsolatos
kommunikációs tevékenységekre fókuszál, így közvetlenül nem foglalkozik a
kiskorúak médiatudatosságának növelésével. Ugyanakkor a szülők szűrőszoftvermegoldásokkal
kapcsolatos ismereteinek növelésén keresztül hatással van a
gyermekek internettel kapcsolatos ismereteire.
A Kerekasztal rendkívül fontosnak tartja a gyermekek médiatudatosságának
növelését, ezért szándékában áll, hogy a jövőben külön ajánlásokban fogalmazza
meg az ezzel kapcsolatos elvárásait az érintett szervezetek felé.
5. Ajánlások a tartalom- és internet-hozzáférés szolgáltatók kommunikációs
tevékenységének fejlesztésére
Annak érdekében, hogy a szolgáltatók által biztosított műszaki megoldások (figyelemfelhívó
jelzések, szűrőszoftverek) valóban hatékonyan lássák el feladatukat, azaz a kiskorúakra
káros tartalmak az elvártaknak megfelelően, lehetőség szerint semmilyen módon ne jussanak
el a veszélyeztetett korosztályhoz, fontos feladat hárul a szolgáltatások nyújtásában érintett
piaci szereplőkre.
A figyelemfelhívó szövegek elhelyezése, továbbá a szűrőszoftverek kialakítása és a
használatukat támogató információk rendelkezésre bocsátása mellett a szolgáltatóknak a
felnőttek és kiskorúak médiaműveltségének növelésében is tevékeny részt kell vállalniuk.
5.1. A szülők, gondviselők, illetve gyermekek médiaműveltségének növelésére
szolgáló ajánlások
A Kerekasztal a felnőttek és a kiskorúak médiaműveltségének fejlesztése érdekében
az alábbi ajánlásokat fogalmazza meg.
- Az internet-hozzáférés szolgáltatást nyújtó szolgáltatók félévente hírlevélben
vagy számlalevélben vagy társadalmi célú reklámban vagy más, ezekhez
hasonló módon, közérthető megfogalmazásban hívják fel az előfizetőik és a
felhasználók figyelmét a gyermekvédelmi szűrőszoftverek használatának
fontosságára és módjára.
- Az internet-hozzáférés szolgáltatást nyújtó szolgáltatók rendszeresen
tüntessék fel internetes oldalukon a kiskorúak védelme érdekében tett
intézkedéseiket.
- Az internet-hozzáférés szolgáltatást nyújtó szolgáltatók és a
tartalomszolgáltatók a rendelkezésükre álló eszközökkel hívják fel a figyelmet
a kiskorúakra káros tartalmak veszélyeire és annak fontosságára, hogy a
szülők a gyermekvédelmi megoldások alkalmazása mellett folyamatosan
kommunikáljanak gyermekeikkel a tudatos internetes tartalomfogyasztásról
és az interneten rájuk leselkedő veszélyekről.
- A Hatóság a szűrőszoftver használatának a népszerűsítésében, a
médiatudatosság növelése érdekében részt vesz a tájékoztatásban, többek
között társadalmi célú reklámok közzétételével.
6
5.2. A szűrőszoftver-megoldások ismertségének növelésére szolgáló ajánlások
A szülők, gondviselők, illetve a kiskorúak médiaműveltségének növelése mellett
hasonlóan fontos az olyan technikai megoldások kialakítása is, amelyek lehetővé
teszik a kiskorúakra káros tartalmak elérhetetlenné tételét a veszélyeztetett
korosztályok számára. Amellett, hogy az internet-hozzáférést nyújtó szolgáltatók
technikai megoldásokat alakítanak ki a kiskorúakra káros tartalmak elérhetőségének
korlátozására, szükséges, hogy felhívják a szülők, gondviselők figyelmét az ilyen
megoldásokra, azaz a gyermekvédelmi szűrőszoftverekre, azok elérhetőségére, illetve
használatuk módjára. Az alábbiakban a Kerekasztal szűrőszoftver-megoldások
ismertségének növelésére szolgáló javaslatai olvashatók.
A Kerekasztal az internet-hozzáférés szolgáltatók gyermekvédelmi szűrőszoftvermegoldásai
ismertségének és használatának növelése érdekében az alábbi
ajánlásokat fogalmazza meg.
- Az internet-hozzáférést nyújtó szolgáltatók honlapján, az egyes szűrőszoftverek
letöltéséről tájékoztató oldalon – lehetőleg a honlap azonos területén, egységes
formában – legyenek elérhetők olyan telepítési útmutatók, illetve arra mutató
linkek, amelyek lehetőség szerint képernyőképek, illetve magyar nyelvű videók
segítségével vezetik végig a felhasználót a szűrőszoftver-megoldások telepítésén
és a beállítási lehetőségeken.
- Az internet-hozzáférésre, illetve az internethasználatra alkalmas eszközök
értékesítése során, az ügyfélkapcsolati pontokon a szolgáltatók tájékoztassák
előfizetőiket a szűrőszoftverek elérhetőségéről.
- Annak érdekében, hogy az internetet nem használó, illetve az
internethasználatban kevéssé jártas szülők is értesüljenek a szűrőszoftvermegoldások
létezéséről, és azok használatának módjáról, a szolgáltatók
hírlevélben vagy számlalevélben vagy társadalmi célú reklámban vagy más,
ezekhez hasonló módon, közérthető megfogalmazásban rendszeresen hívják fel
előfizetőik figyelmét a szűrőszoftverek használatának fontosságára és a
telepítéssel kapcsolatos ismeretek elérhetőségére.
- A szolgáltatók a lehetőségeikhez képest, a tőlük elvárható mértékben, társadalmi
felelősségvállalás keretein belül támogassák a szűrőszoftverek népszerűsítését.

6. A Gyermekvédelmi Internet-kerekasztal kiskorúakra káros internetes
tartalmak elérhetőségének korlátozására szolgáló megoldásokkal
(figyelemfelhívó jelzésekkel és szűrőszoftverekkel) kapcsolatos ajánlásai
Az Internetes Gyermekvédelmi Törvényben megfogalmazott célok figyelembevételével a
kiskorúakra káros tartalmak elérhetőségének korlátozására alkalmas megoldásnak
minősülhet az alábbi:
- Az Eker. tv. 4/A. § szerinti tartalmat közzétevő szolgáltató a tartalom
megjelenítése előtt felhívja a figyelmet a kiskorúakra káros tartalomra, továbbá a
tartalom forráskódjában a kiskorúakra káros tartalmakra utaló azonosítókat
(továbbiakban: metatag) helyez el. Emellett az internet-hozzáférést nyújtó
szolgáltatók az internet-hozzáféréssel rendelkező felhasználók részére
ingyenesen letölthető gyermekvédelmi szűrőszoftvert biztosítanak, amely aktivált
állapotában, a beállítások alapján, a megfelelően beazonosítható, kiskorúakra
káros tartalmakat hozzáférhetetlenné teszi.
7
6.1. A kiskorúakra káros tartalmakra figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatos
ajánlások
A Kerekasztal a kiskorúakra káros tartalmak megjelenítésével kapcsolatos ajánlásait
az alábbiakban fogalmazza meg. Az Eker. tv. 4/A. § hatálya alá tartozó tartalom („A
szolgáltató által közzétett – a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető
szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény szerinti médiatartalomnak nem minősülő –
olyan információ, amely súlyosan károsíthatja a kiskorúak szellemi, lelki, erkölcsi vagy
fizikai fejlődését, különösen azáltal, hogy meghatározó eleme az erőszak, illetve a
szexualitás közvetlen, naturális ábrázolása”) esetén:
- a forráskódban elhelyezett metatag egyértelműen utaljon a tartalom
kiskorúakra káros voltára (pl. age=18);
- a tartalomszolgáltató a tartalom elérésére szolgáló oldal megjelenítését
megelőzően, illetőleg annak tartalmát bemutató tartalomjegyzékben vagy más
felületen (pl. a tartalomra mutató URL címsorában), jól látható módon, optikai
azonosítással utaljon a kiskorúakra káros tartalomra;
- a tartalomszolgáltató a tartalom megjelenítése előtt ellenőrizze a felhasználó
életkorát, a tartalom megtekintésére való jogosultságát (pl. jelenítsen meg egy
kérdést, amelyben a néző életkorát ellenőrzi: „Ön elmúlt már 18 éves? Igen –
Nem”). Ha az életkor-ellenőrzés alapján a felhasználó nem jogosult
megtekinteni a tartalmat, akkor a tartalom letöltésére, elérésére ne legyen
lehetőség;
- a tartalomszolgáltató az életkor-ellenőrzéssel egyidejűleg, azonos helyen, jól
láthatóan hívja fel a felhasználó figyelmét a kiskorúakra vonatkozó
veszélyekre, például az alábbi szöveg megjelenítésével: „Figyelem! Ez a
tartalom kiskorúakra káros elemeket is tartalmaz. Amennyiben azt szeretné,
hogy az Ön környezetében a kiskorúak hasonló tartalmakhoz csak egyedi kód
megadásával férjenek hozzá, kérjük, használjon szűrőprogramot.
Szűrőprogram letöltése és további információk itt.”
6.2. A kiskorúakra káros tartalmak elérhetőségének korlátozására szolgáló
szűrőszoftverekkel kapcsolatos ajánlások
A Kerekasztal a gyermekvédelmi szűrőszoftverekkel kapcsolatban az alábbi
csoportosításban fogalmazza meg ajánlásait:
- szűrőszoftver-megoldások elérhetősége és alkalmazásuk hatóköre,
- a szűrőszoftver-megoldások telepítése, beállítási lehetőségeik,
- az online tartalmak elérhetősége korlátozásának módja,
- a kiskorúak interneten végzett tevékenységeinek monitorozása,
riasztások.
A Kerekasztal a szűrőszoftver-megoldások elérhetőségével, alkalmazásuk
hatókörével kapcsolatban az alábbi ajánlásokat fogalmazza meg:
- A szűrőszoftver-megoldások legyenek magyar nyelvűek, ingyenesen
letölthetők és használhatók.
- Az internet-hozzáférést nyújtó szolgáltatók a honlapjukon található,
gyermekvédelemmel foglalkozó felületükön túlmenően a rendelkezésükre
álló egyéb kommunikációs felületeken is tüntessék fel a szűrőszoftver
letöltésére mutató linket. Emellett a további érintett szolgáltatók, szervezetek
is tegyék elérhetővé az internet-hozzáférést nyújtó szolgáltatók által
ingyenesen biztosított szűrőszoftverek elérhetőségét.
8
- Az internet-hozzáférést nyújtó szolgáltatók lehetőségeikhez képest
törekedjenek egységes szűrőszoftver megoldás kialakítására a
szűrőszoftverek egységes szolgáltatáskészlete, ezáltal könnyebb
használhatósága érdekében.
- Az internet-hozzáférést nyújtó szolgáltatók szükséges számban biztosítsák a
szűrőszoftverek ingyenes letölthetőségét.
- A legelterjedtebb operációs rendszerekhez (Windows, MAC OS, Android, IOS
stb.), azokon belül pedig a leggyakrabban használt, az operációs rendszer
gyártója által még támogatott verziókhoz egyaránt álljanak rendelkezésre
ingyenes gyermekvédelmi szűrőszoftverek az online tartalmak igénybe vevői
számára.
- Megfelelő mechanizmusok gondoskodjanak arról, hogy a kiskorúak ne tudják
egyszerűen hatástalanítani az internet-hozzáférést nyújtó szolgáltatók által
nyújtott gyermekvédelmi szűrőszoftvereket.
- A szűrőszoftverek működjenek együtt a legelterjedtebb internetböngészőkkel,
illetve azon belül a leggyakrabban használt, támogatott verziókkal.
- Javasolt a gyermekvédelmi szűrőszoftverek hatékonyságának, továbbá a
fejlődő technológiai környezethez való alkalmazkodásának és
megfelelőségének rendszeres ellenőrzése és szükség esetén a szűrőszoftvermegoldások
továbbfejlesztése.
- A tartalomszűrés során figyelt kulcsszavakat, illetve a megtekintésre
engedélyezett és tiltott weboldalak listáit („whitelist” és „blacklist”) a
szűrőszoftver működését támogató szerverről kérdezzék le, illetve ott
frissüljenek.
A Kerekasztal a gyermekvédelmi szűrőszoftverek telepítésével és beállításaival
kapcsolatban az alábbi ajánlásokat fogalmazza meg:
- Annak érdekében, hogy a számítástechnika területén kevésbé jártas szülők,
gondviselők számára se jelentsen gondot a szűrőszoftverek telepítése,
beállítása és alkalmazása, egyszerű, néhány lépéses folyamat során
kerülhessen sor a szűrőszoftverek telepítésére.
- Ha lehetséges, a szűrőszoftverek legyenek egyszerűen hozzáférhetők,
beállíthatók és alkalmazhatók fogyatékossággal élő személyek számára is.
- A hatékony működés érdekében legyen biztosított a szűrőszoftver
automatikus frissítése.
- A szűrőszoftver telepítése után nyílik lehetőség az egyéni beállításokra az
egyes felhasználókra vonatkozóan az internetezésre alkalmas eszközön.
Ekkor, a lehető legegyszerűbb beállíthatóság érdekében a rendszergazdai
feladatokat ellátó szülő, illetve gondviselő előre beállított profilokból (pl. 7
éves kor alatti, 8-11 éves, 12-14 éves stb.) választhassa ki, hogy a kiskorú
vonatkozásában milyen alapbeállításokat kíván alkalmazni.
- Legyen lehetőség arra is, hogy a szülő, illetve gondviselő egyedi beállításokat
alkalmazzon az egyes felhasználókra, felhasználói fiókokra vonatkozóan,
illetve az előre beállított default (alapértelmezett) profil választása után
finomíthassa a beállításokat.
- A már kiválasztott beállítások módosítására csak a rendszeradminisztrátori
funkciót ellátó szülő által meghatározott titkos kód megadásával legyen
lehetőség.
- Az egyes felhasználói fiókokra vonatkozóan legyen lehetőség napi szinten a
használati idő beállítására.
A Kerekasztal az internetes tartalmak elérhetősége korlátozásának módjával
kapcsolatban az alábbi ajánlásokat fogalmazza meg:
9
- A különféle tartalmak szűrése honlapalapon, pozitív (hozzáférés) és negatív
(korlátozás) megközelítési móddal (ún. „whitelist”, amikor a kiskorúak által a
gyermekbarát tartalmú honlapok érhetőek csak el és „blacklist”, amikor a
káros tartalmú honlapokat kiszűri a szoftver), valamint tartalomkategóriák
(hírek, hirdetés, online játékok, erőszak, szerencsejáték, pornó, drog, fegyver,
alkohol, szex, warez, hack stb.) szerint kulcsszavak, illetve egyéb azonosítók
(pl. metatagek) alapján történjen.
- A „whitelist”-en szereplő oldalak mindenképpen legyenek elérhetők, míg a
„blacklist”-en megjelenő oldalak elérhetősége az adott felhasználóra
vonatkozóan korlátozva (tiltva) legyen.
- Ha az adott felhasználóra beállított alapcsomag, illetve „finomhangolással”
kialakított egyedi csomag egy adott tartalomkategóriára nézve korlátozást
tartalmaz, akkor a kategóriához tartozó szabályrendszer alapján a
szűrőszoftver tiltsa le a kulcsszavakat tartalmazó oldal elérhetőségét.
- Az alapcsomagokban már szerepeljenek az egyes kategóriákba tartozó
tartalmak elérésére, illetve tiltására vonatkozó alapbeállítások.
- A különböző tartalomkategóriák szerinti szűrés többnyelvű szótárak (pl.
magyar, angol, német) segítségével történjen.
- Legyen lehetőség arra, hogy az adminisztrátori szerepet betöltő szülő az
alapbeállításként rendelkezésre álló domain- és URL-listákat bővítse.
- Legyen biztosítva a szótárak és domain-, valamint URL-listák automatikus
frissítése.
- A szűrőszoftver tegye felhasználói szinten lehetővé speciális webes
szolgáltatások (pl. webes proxyk... teljes szöveg