Az európai közszféra és magánszektor adatkezelési módszereit feltérképező Databerg Report 2015 eredményei szerint ennek oka, hogy a munkavállalók úgy kezelik a vállalati rendszert, mint a saját infrastruktúrájukat, a vezetők pedig túlzott mértékben támaszkodnak a felhő alapú tárolási rendszerekre. A felmérés szerint a rendszerek ilyen módon történő kezelése megnöveli az adatvesztés kockázatát is.

A kutatás keretében a Veritas mintegy 1500 vezető informatikai felhasználót kérdezett meg az EMEA-régió (Európa, Közel-Kelet és Afrika) 14 országában arról, hogy milyen kihívásokkal szembesülnek a vállalati adatok értékes üzleti információvá alakítása során. A riport egy új jelenséget is bemutat, amelynek a jéghegyekhez hasonló tulajdonságai miatt a Databerg nevet adták a szakemberek, akik a tárolt adatok három fő típusát különböztetik meg: kritikus üzleti adatnak azokat tartják, amelyek elengedhetetlenek a folyamatos működéshez, a szervezet sikerességéhez, és azt tanácsolják, hogy ezeket folyamatosan, megelőző módon védjék.

A redundáns, elavult és triviális, felesleges adatok üzleti értékkel már csak csekély mértékben, vagy egyáltalán nem rendelkeznek, ezért ezek mennyiségét minimalizálni kell a rendszeres és biztonságos törlésekkel.

Az úgynevezett sötét adatok értéke még ismeretlen, és ugyanúgy tartalmazhatnak kritikus, fontos információkat, mint haszontalan és felesleges adatokat is. Mivel azonban tárolásuk mindenképpen igénybe veszi a vállalat erőforrásait, a sötét adatokat célszerű a lehető leghamarabb feltérképezni, és megállapítani, hogy felesleges vagy üzleti szempontból kritikus adatoknak minősülnek-e.

14 százalék a hasznos adat

A Veritas felmérésének eredményei szerint az EMEA régióban a szervezetek adatállományának 54 százaléka sötét adat, 32 százaléka elavult és triviális adat, és a jéghegy csúcsát jelentő hasznos üzleti adatok aránya csak 14 százalék.
A felmérés kimutatta azt is, ha nem történik jelentős változás az adatkezelésben, 2020-ra a felesleges és elkerülhető adattárolási és -kezelési költség eléri a 811 milliárd eurót a vállalatok számára.
A jelentésből kiderült továbbá, hogy a vállalatok egyre több adatot helyeznek át a felhőbe azért, hogy megbirkózzanak a növekvő adatmennyiséggel: a felhő alapú tárolás és -feldolgozás az elkövetkezendő 12 hónap során a harmadával, 33 százalékról 45 százalékra nő. Egyebek mellett nagy azonban a valószínűsége annak, hogy a szervezeteknek az ilyen típusú szolgáltatások bevezetésére nincs megfelelő modellje a járulékos költségek kiszámításához, illetve azzal kapcsolatban sem, hogy mit kell tenni, ha egy esetleges vészhelyzetben az adatokat a felhőből ki kell vonni.

Forrás: gyartastrend.hu